Maglódi Evangélikus Egyházközség

Általános Információk
 

templom

Lelkész:      Németh Mihály
Felügyelő:   Kérges László
Postacím:   2234 Maglód Sugár út 79.
    Térkép
Telefon:   +36 29 325 555 (+36 20 770 3026)
Honlap:   www.maglod.lutheran.hu
E-mail:  

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Facebook elérhetőség:   ITT
Heti alkalmaink:This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.">
Istentisztelet:   vasárnap és ünnepnapokon 1030 a templomban
Énekkari próba:   keddenkénet 1830 a gyülekezeti teremben
Bibliaóra:   csütörtökönként 1700 a gyülekezeti teremben
Konfirmációi előkészület:   szombatonként 900 a gyülekezeti teremben
Ifjúsági Bibliakör:   szombatonként 1630 a gyülekezeti teremben
Vasárnapi Iskola:   vasárnaponként 1030 gyermek bibliakör kezdődik
a templomban, majd folytatódik a gyülekezeti teremben
Ezen kívül tanévben rendszeresen tartunk hittanórákat az óvodákban és iskolákban.

A Maglódi Evangélikus Egyházközség és templomának története

Maglód város Pest megyében, a főváros középpontjától 26 kilométerre, Budapest határától másfél km-re, délkeletre fekszik. A Cserhát dombjainak és az Alföld síkságának találkozásánál fekvő, dinamikusan fejlődő kisváros lakóinak száma napjainkban meghaladja a tízezer főt.

A település alapításának éve ismeretlen. Nevét a XII. században élt főúrról, Maglód-ról (Maglót, Moglout) kapta, aki a Gyula-Zombor nemzetség sarja volt, és akinek neve a mag szavunk továbbképzése. Jelentése: termékeny.

Maglód első írásos említése Nagy Lajos király korából, a budai káptalan 1352. május 3-án keltezett jelentésében lelhető fel.A templom az azt körülvevő temetővel

Egyes feltételezések szerint a középkorban is ott állt Maglód temploma, ahol jelenleg az evangélikus templom: a város melletti magaslaton. A középkori eredetet igazolja, hogy a templomot mind a mai napig működő temető öleli körül.

A maglódi evangélikus gyülekezet 1546-ban alakult. A római katolikus hívőktől különvált, egyre gyarapodó lutheránus közösség a templom használatára is igényt tartott, amit Amurát pasa a protestánsoknak ítélt. A török hódoltság végére a település elnéptelenedett. Az utolsó írásos adat ebből a korból arról tudósít, hogy egy Satellis nevű lelkész Maglódról került a (Balassa)gyarmati evangélikus egyházhoz prédikátornak.

1700-tól újra lakott terület Maglód. Vélhetőleg az elmenekültek és leszármazottaik tértek vissza. Ismét volt lelkésze a gyülekezetnek is, Hojcsik János személyében. A középkori eredetű szentélyt (akkori szóhasználattal élve: oratóriumot) használták istentiszteleti helyül.

A többnyire a Felvidékről idetelepült magyar és tót nyelvű lakosok megpróbáltatásai azonban nem szűntek meg, mivel a falut 1704-05-ben, a Rákóczi szabadságharc alatti „nehéz idők és terhes viszontagságok megrendítették.”

A megpróbáltatások itt azonban nem értek még véget a maglódiak számára. A Rákóczi-féle felkelés leverése után országszerte tombolt a vértelen ellenreformáció, melynek célja a római katolikus vallás restaurációja volt. „Midőn ekkor a magyar protestáns egyház fölött újra vészterhes felhők vonultak és az ev(angélikus) egyházakat az üldözés vészangyala pusztította: Maglód sem lehetett szerencsésebb a többinél s a bosszúnak ez is esett véres áldozatul. Kik elfuthathattak (sic!), azok elfutottak és elszéledtek és a falu földúlatott.” –írja a krónika.

ToronyA véres bosszú egyik oka lehetett az - az eddig hitelesen nem igazolt - eset, amit az ecseri katolikus egyház Historia Domusa és az 1927-es maglódi Canonica Visitatio jegyzőkönyve egyaránt megemlít. Eszerint: „az evangelica vallás bámulatos gyorsasággal terjedvén Maglódon – ezek visszatérítésére 7 jezsuita lett kiküldve, azonban eredménytelenül, - mert megjelenésök alkalmával azonnal felkonczoltattak.”

1730-as évektől aztán lassan helyreáll az élet. A gyülekezet második lelkésze, Nikléczy Sámuel, „az Isten igéjét hol a templomban, melynek akkor csak a puszta falai állottak, hol pedig a lelkészlakon levő kápolnában hirdette.”

1773-ban a gyülekezet kérvényt nyújtott be Mária Terézia királynőhöz, hogy engedélyezze

templomuk bővítését. A kérvény beadását megelőzően, 1771-ben, a váci püspökség az ecseri

római katolikusok nevében nyújtott be kérvényt a templomra vonatkozó igényükkel, azt állítva, hogy a templom a katolikusoké volt, azok költségén lett javítva, csakhogy Ráday Pál gróf azt tőlük 1719-ben elvette és az evangélikusoknak adta.

A templom tulajdonjogának kérdését egy – a Helytartótanács által kiküldött -  római katolikus-evangélikus -  vegyesbizottság döntötte el a helyszínen. Tanúkat hallgattak meg. De az ekkor élő legöregebb tanúk is mind egyöntetűen azt vallották, hogy soha nem volt a maglódi templom katolikus kézen. A templomépítés perirata megőrizte a tanúk elmondásait. A jegyzőkönyvből néhány tanú vallomása: „Gregorius Miklós: Miolta a tanú Péczelen lakik úgy, mint 50 esztendőtől fogvást, azóta tudja, hogy mindig lutheránus templom volt, és a Prédikátorokat is ösmerte. „

Martinus Cséri: „…Kurucz Háborúba, emlékezik a tanú,  sokszor bíró, sokszor törvénybíró lévén, hogy bizonyos Hojcsik nevű lutheránus prédikátor volt Maglódon, aki a kurucz lakosokkal együtt kikergette, és az helységet kipusztította, azután pedig mint egy-két esztendővel Nikléczi nevű, akinek, hogy Laszkári Koháry gróf prefectusának leánya felesége vala, sőt tudja Prébelyrul jött Maglódra, annak újra megszállítása alkalmatosságával, akinek Parókia fel is állítatott. Sok esztendeig a templom pusztán teteje nélkül állott.

ToronyEmlékszik arra is, hogy midőn a Templom puszta vala, az emberek isteni szolgálat végett oda jövén a falakra is, melyek el voltak szaggatva, dülöngélve másztak, s a prédikációt úgy hallgatták. Innét tudja, hogy soha nem volt Deutrális Templom pápistáké. Akkor midőn a templom építtetett, Helység esküdtje volt, azért tudja, hogy a lutheránusok arra kiadott költségek többnyire összeszedett s eladott búzának árából gyűjtötték egymás közt. A…pápisták egy garast sem adtak…munkával segéllettek. Azon építés pedig esett Szeleczki Vince Ispányságában.”

A templomper 1775. március 6-án az evangélikusok javára dőlt el. A templom tulajdonjogát eldöntő vegyesbizottság, Mayerhoffer János pesti kőművesmester szakmai vezetésével 1775. március 28-án tűzte ki az ezer lelkesre bővítendő templom helyét. A főbejárat délen, az oltár helye északon lett kitűzve. A kitűzést – a régi templomot is befoglalva – délre és keletre bővítve hajtották végre. Ezt követően „a gyülekezetet szigorúan intették, hogy nehogy valamiféle túlzásba essenek a díszítettséget illetően, vagy e célból bármiféle indokkal, bármiféle tiltott pénzgyűjtést kezdeményezzenek.”

Az alapkövet 1775. október 16-án tették le Sztankovics Sámuel lelkészsége alatt, akiről a következőt jegyezte le a krónika: „valaminthogy Mózes a Kánaán földjét övéinek megszerezte, s ő maga még sem jött bele: úgy itt is Sztankovics pap e templomot fölépítette, de előbb, mintsem fölszentelte és az isteni igét benne hirdette volna, meghalt.”

A templomot Klanicza Márton lelkészsége alatt szentelték fel 1778. november elején.

A templom építői a pesti Jung (Junck) József építőmester, és a szintén pesti Hacker József ácsmester voltak. Az építkezés költsége: 2965 forint 10 garast tett ki. 1782-ben rendezték be a templomot, oltárt, orgonát vásárolva.

 A templom

 A kereszt alaprajzú, torony nélküli templom a magyarországi evangélikus templomok között – mind nyújtott centrális elrendezésével, mind rendkívül értékes berendezésével – különleges helyet foglal el, egyik egyedülálló hazai példája a Nyugat-Európában gyakori protestáns templomtípusnak, amely talán sziléziai mintára terjedt el a Felvidéken (Késmárk, Nagypalugya, Hybe, Kassa, Miskolc) továbbá Pest környékén (Domony, Cinkota, Maglód).

Napjainkban a templom főbejárata a keleti (Sugár utcai) kapu. Ezen belépve jobbról, oldalirányból tárul elénk az oltár és a szószék. Ezzel a bejárattal szemben a déli keresztszárnyban karzat, a helyiek megnevezésében nagykórus – emelkedik. Balra, a déli (Ecseri úti) kapu fölötti kiskóruson található az orgona.

 Az oltár

Az oltárA templom berendezései közül kiemelkedik az oltár. 1740 körül készült. A fából faragott oltárépítmény korinthoszi fejezetű oszloppárjai mellett balról Pál apostol, jobbról Keresztelő János szobra látható. Az oszlopok fölötti párkányzaton egy-egy angyalszobor van. A középső, fő oltárkép eredeti. A keresztrefeszitett Jézust ábrázoló „Kálvária” jelenet. Az oltárképek közül kettő a predellán lévő „Háromkirályok imádása” és az oromzaton lévő „Mennybemenetel” nem egyidős az oltárral. Egy Breznyik nevű helybéli postamester festette őket 1953-ban. Az eredeti képek nyomtalanul eltűntek.

A „Kálvária” oltárkép fölött „Kriszta náme oltár” k. Žid. 13. v. 10. „Krisztus a mi oltárunk” szláv nyelvű felirat olvasható.

Az oltár asztala előtt megközelítőleg négyzet alaprajzú, festett farácsozatú oltárrács található. Ez 1833-ban készült. Alatta kripta – méghozzá a templom újjáépítésében jeleskedő - Pongrácz Boldizsár és családja temetkezési helye található. Legutoljára 1992-ben történt kísérlet, a kriptába való lejutásra. Ekkor a falban két befalazott járatot találtak, mely a maglódi legendárium szerint két alagutat rejt. Az egyiket a faluban lévő Kóczán kastély irányában; a másikat Ecser felé. A kripta és az alagút(ak) feltárása a régészek munkájára vár.

 A szószék

 Az oltártól balra elhelyezkedő szószék közepén aranyozott keretben, a magyarországi evangélikus egyházművészetben is egyedülálló ábrázolás látható. Bal oldalt várost ábrázoló háttér előtt magot vető, kalapot, térdnadrágot viselő férfi alakja látható. A kiszórt magokat egy felhőből kinyúló mennyei kéz öntözi. A kép jobb oldalán áldozati oltár előtt térdelő, evangélikus papi öltözéket: Luther kabátot és mózestáblát hordozó lelkész imádkozik. A felhők felett latin nyelvű „Sine me nihil” felirat olvasható. A szószék kosarán lévő ábrázolás Jézus „Magvető” példázatából, a magvetőt jeleníti meg, amint szórja az ige-magot. Az égből Isten keze kancsóból öntözi a magvetést. A képen János evangéliuma 15. rész 5. verséből latin nyelvű felirat: „Sine me nihil”- „Nélkülem semmit”  - hirdeti mit sem ér a lelkész áldozatos szolgálata, magvetése a mag szóból származó nevű Maglódon, ha nincs rajta Isten áldása.

A restaurálásra váró szószéken,  a magvető ábrázolás mellett, balra Péter, jobbra Pál apostol képe; alatta pedig Szentlélek-galamb ábrázolás látható.

A szószék hangvetőjének mennyezetén sas és nap szimbólum látható.

A szószékkosár fölötti hátfalon lévő latin felirat tanúsága szerint 1777-ben készítették a szószéket az imádság és igehirdetés céljára.

A szószék előtt fából faragott keresztelő angyal szobor állt. Ezt az 1782-ben készült műremeket, melyet az egész Magyarországi Evangélikus Egyház legszebb ilyen jellegű alkotásának tartottak, 2001-ben ismeretlen tettesek ellopták. Pótlásáról, másolat készítésével napjainkban gondoskodik az egyházközség.

 Papi pad

 Az oltár mögött az 1800-as évekből származó klasszicizáló, barna mázolású papi szék áll. Innen indul a szószékre vezető lépcső. A papi pad homloklapján hamis aranyozással díszített görögkereszt, benne kehely látható.

 Orgona

Az egy játszóasztallal és pedállal rendelkező 10 változatos hangszert felirata szerint „készítette Bajusz Kálmán Újpesten”.

 Karzatfreskók

 A templom 1998/99-es felújítása során elvégezték a belső felületek, berendezések kutató feltárását is. Ennek során a „Kiskórus” és „Nagykórus” karzatmellvédjeinek barokkos, íves mezőiben, a zöld máz alatt, igen jó állapotú színes képek kerültek elő, melyek bibliai jeleneteket ábrázolnak. Az összesen hat (négy ószövetségi, kettő újszövetségi) ábrázolás megértését palócos szlovák dialektusban, gót betűkkel írt feliratok segítik.

  1. Kép (orgonától balra a Kiskóruson) – Az Ószövetség népe átadja a Szentírást az Újszövetség népének. (Ef. 2,20) Szöveg: Jsme wzdélánj na základ Aposstolsky a Prorocky kdez jest gruntownj obetný kámen sam Jezjs Krystus Fordítás: Kik fölépíttettetek az apostoloknak és prófétáknak alapkövén, lévén a szegletkő maga Jézus Krisztus – Pál levele az Efezusbeliekhez 2. fejezet
  2. Kép (orgonától jobbra a Kiskóruson) – Dávid király hárfázik (Zsolt. 149,1) Szöveg: Zpjweyte HoSpodinu pisen Nowau Chwǎlu jeho wshromazdénj swatem Fordítás: Énekeljetek az ÚRnak új éneket; dícsérje őt a kegyesek gyülekezete! – 149. Zsoltár 1. verse
  3. Kép (Nagykóruson, balról jobbra az 1. kép) – Izsák feláldozása Szöveg: Obetowánj Izáka Fordítás: Izsák feláldozása (Isten próbára teszi Ábrahám hitét) – 1Móz. XXII. Fejezet
  4. Kép (Nagykóruson, balról jobbra a 2. kép) – Jákób lajtorjája Szöveg: Jak Hrozné jest misto toto Zem jiného jedine dum Bosj a tw brana nebeska Fordítás: Mily rettenetes ez a hely; nem egyéb ez, hanem Istennek háza és az ég kapuja – 1Móz XXVIII fejezet
  5. Kép (Nagykóruson, balról jobbra a 3. kép) – Illés szekere Szöveg: Wzetj Eliasse do Nebe, na ohniwem wozu Fordítás: Illés tüzes szekéren az égbe emelkedik – Királyok (könyve) fejezet ?
  6. Kép (Nagykóruson, balról jobbra a 4. kép) – Jézus mennybemenetele Szöveg: Vzstaupenj Krystowo Na nebe Fordítás: Krisztus az égbe emelkedik - ? értelmezhetetlen ?

A harangláb

 A torony nélküli templomtól mintegy 200 méterre, a patak közelében, az Öregfalu irányában áll az 1720 körül épült harangláb, melyben három harang lakik. Ezek közül a legrégibb az 1723-ban Budán öntött kisharang, melyen az ismert Kálvária jelenet: a Keresztrefeszített Krisztus látható anyjával, Szűz Máriával és szeretett tanítványával, János evangélistával.

Maglód, 2010. augusztus 12.

Németh Mihály lelkész


 

ADÓ 1 %

Szeretettel kérjük testvéreinket, hogy az APEH adóbevallásnál gondoljanak egyházunkra és gyülekezeti alapítványunkra – a kétszer 1%-os rendelkezési nyilatkozatot töltsék ki!

Magyarországi Evangélikus Egyház
Technikai szám: 0035

Maglódi Evangélikus Egyházközségért Alapítvány
Adószám: 18675421-1-13

Szeretettel kérjük testvéreinket arra is, hogy gyülekezetünk egyházfenntartói járulék-beszedőit fogadják bizalommal. Az egyházfenntartói járulék (közkeletű nevén: egyházi adó) mértéke évek óta változatlan: aktív keresők esetében: 3000.- Ft./fő illetve nyugdíjasok esetében: 2000 Ft./ fő évente.

RizVN Login