Maglódi lakossági fórum - Országúti dűlő fejlesztése - 2024. november 11.

Feltöltve: 2024-11-13

A majdnem 4 órás lakossági fórum első elemeként Kérges László polgármester felvezető előadását közöljük.

A lakossági fórumról a korrekt, nyílt, az egész városra kiterjedő tájékoztatás jegyében hang- és képfelvételt készítünk a jogszabályok betartásával. Az írásbeli és az utólagos válaszra igényt tartók a személyes adataik kezeléséhez az adatkérőlapunkat tölthetik ki. Határozottan cáfolom és visszautasítom a felvétel és az adatlap kapcsán megjelent feltételezéseket, hogy visszaélésre, „listázásra” akarnánk használni mindezt: nemcsak minden ígéretünkkel és szándékunkkal áll szemben ez a vád, hanem jogellenes is volna ezt tenni.

A lakossági tájékoztatón jelen vannak és köszöntöm a képviselő testület tagjait, az önkormányzat ügyvédjét, László Jenőt, a jegyzői feladatokat ellátó aljegyzőt, Takács Bélát, a műszaki osztály munkatársát, Palotásné Tóth Orsolyát és Rupp Zoltán főépítészt, a Zemplén Market (Thomay Zrt.) képviselőjét, Soczó Gergelyt, valamint a dél-koreai Samwon Industrial Co. képviselőjét és ügyvédjét, Kereső Zoltánt.

Az utóbbi időben különösen az interneten felkorbácsolódtak az érzelmek, az indulatok, mivel egy sor információ tévesen jelent meg a közösségi média felületein. Mi nyílt és őszinte kommunikációt ígértünk, ez a mai alkalom is ezért jött létre.

Elöljáróban nagyon hangsúlyosan szeretném leszögezni, hogy a Városháza, az Önkormányzat és a lakosság többségének érdeke és célja ugyanaz! Élhető, barátságos kisvárosi és egészséges lakókörnyezet kialakítása, amely ugyanakkor képes is magát fenntartható módon ellátni, sőt fejlődni.

Én itt születtem, itt nőttem fel, a gyermekeimet, unokáimat is itt szeretném magam körül látni egész életemben. Nagyobbat nem is tévedhet, nagyobbat nem is vétkezhet az, aki Maglód-ellenességet, a lakosság háta mögötti, a várost kiárusító praktikákat lát vagy akar másokkal láttatni a döntéseim és a vezetésem alatt álló testület döntései mögött!

A mai alkalom forgatókönyve az, hogy elsőként ismertetem a beruházással kapcsolatos információinkat. Ezt követően átadom a szót vendégeinknek, és különös várakozással nézek magam is a terület tulajdonosának mondanivalója elé. A tájékoztatók után a jelenlévők, meghívottaink, vendégeink hozzászólásai, kérdései következnek. A válaszok után pedig végül közösen levonjuk az adódó következtetéseket. Hangsúlyozni akarom: közösen! Mindez ezért nem puszta tájékoztatás, hanem közös beszélgetés és útkeresés.

A vitára fel vagyunk készülve, de mindenképp kulturált keretek között kívánom azt tartani. Kérem a hozzászólókat, hogy először is tiszteljenek meg bennünket azzal, hogy megmondják a nevüket, hangosan és érthetően beszéljenek, illetve aláírásukkal hitelesítsék a hozzászólásukat a jelenléti íven.

A lényeg

Rátérve a tényleges és lényeges kérdésekre: a szóban forgó terület a 31-es út, az Eagle Industry, a körforgalom melletti városi temető és Pécel határa között helyezkedik el Maglód közigazgatási területén belül. A területet hagyományosan Országúti dűlő néven emlegetjük.

Az egyik legfontosabb tény: ez a terület sosem volt a maglódi önkormányzat tulajdona! A tulajdoni lapok szerint 1992-től a Rákosmezeje Kft. tulajdona volt, amely az évek során többször cserélt gazdát. A tulajdonosváltozásokra az önkormányzatnak nincs hatása. 2021 óta tartozik a Zemplén Market érdekeltségébe. A változásokat nehéz követni, mert a helyrajzi számok is módosultak a telekosztásokkal, de a kolléganőm mindezt összegyűjtötte és hamarosan bemutatjuk.

Fontos visszatekinteni arra az időszakra, amikor a rendszerváltás után abban látszódott az egyetlen fejlődési lehetőség és az ehhez szükséges forrásteremtés a környék egyik legkevésbé tehetős önkormányzata számára, hogy befektetőket csábít Maglódra – a tulajdonos Rákosmezeje Zrt. befektetési szándékát támogatva ezen a területen. A rendszerváltás idején Maglód nem volt csatornahálózat, gáz, telefon, egyáltalán infrastruktúra, az utak nagy része aszfaltozatlan volt, nem rendelkezett helyi közlekedéssel, de bölcsődével sem, ahogy az óvoda és az iskola is „alultáplált” volt.

Mindennek fényében erről a területről a képviselők először 2004-ben döntöttek: mintegy 41 ha mezőgazdasági területre szabályozás készült, lakóövezeti besorolással. A területet hivatalosan kivonták művelés alól, és feldarabolták körülbelül 150 db telekre. A lakosság ebből semmit nem érzékelt, mert továbbra is mezőgazdasági művelés alatt állt. A tulajdonosváltások és gazdasági problémák miatt a terület nem épült be. Egyedül a terület sarkán valósult meg egy áruház (ma kínai üzlet).

Tulajdonosváltáskor az új beruházó általában megkereste az önkormányzatot, módosításokat eszközölt a terület szabályozásában. Így épült meg az Eagle is. Nagyon sokáig csak ez a rész volt kereskedelmi-szolgáltató övezet ezen a területen. Majd 2014–2015 táján felismerte a képviselő-testület, hogy Maglód már „megtelt”: a helyi infrastruktúra és intézményrendszer nem bír el további népességnövekedést. Az 1990-ben még kb. 8000 lakosú településen 15 év múlva több mint 25%-kal többen éltek, mára pedig már 50%-kal többen, azaz több mint 12 ezres a 2007-ben városi rangot is kapó Maglód.

2016-ban átfogó Helyi Építési Szabályzat és Településszerkezeti Terv készült, amelyben Maglód egész területén a lakosság érdekében leszabályozták a lakásépítési lehetőségeket. Ahol lehetett, és az ehhez szükséges 7 év eltelt, ott visszaminősítették a területeket. Nem mindenhol lehetett visszaminősíteni, például ezen a területen sem. Így annyit tehetett a testület, hogy lakóövezetből kereskedelmi-gazdasági és városközponti vegyes övezetet csinált a tulajdonos megkérdezése nélkül (a 150 teleknél 300-500 lakásról lehetett szó). Ezzel az volt a cél, hogy több lakás ne épülhessen ott sem. Ráadásul akkoriban még az iparűzési adóra is nagy szüksége volt a városnak, ez pedig jó fejlődési lehetőségnek látszott.

Tehát a terület beépítésére vonatkozó elképzelések nem mostaniak és nem újak, hanem 2004-re vezethetők vissza. A törvény szabályozza, hogy ha egy terület valamilyen övezeti besorolást kap (például lakóövezet vagy gazdasági övezet), és ezt a besorolást meg szeretnénk változtatni, ez csak úgy tehető meg, ha a tulajdonos beleegyezik, vagy legalább eltelt 7 év egyetlen kapavágás nélkül, mert ekkor nem kell kártalanítást fizetni az átminősítés miatt.

A Helyi Építési Szabályzat, illetve a Településszerkezeti Terv módosítása bonyolult, hosszadalmas folyamat. Magántulajdonosok, beruházók kérésének az önkormányzat abban az esetben enged, ha az a városra nézve pozitív változásokat hoz, például a feladatellátáshoz területeket kap cserébe, vagy út-, illetve közvilágítás-hálózat fejlesztést vállal a beruházó, esetleg beépített telkenként hozzájárulást fizet be a város kasszájába.

Minden egyes változtatásról, a besorolási övezetekről úgy dönt a képviselő-testület, hogy szakemberrel kidolgoztatja az elképzelést, majd el kell küldeni vagy 30 szakhatóságnak, amelyek elmondják a véleményüket. Továbbá partneri egyeztetési során lakossági fórumot kell tartani, amelynek keretében meghallgatják a lakosság véleményét. Erről a területről is minden egyes módosításkor ki volt függesztve a lakossági fórum ideje, a testületi ülések napirendje, a módosított anyag elérhetősége a város hivatalos honlapján és a hirdetőtáblán is a jogszabály szerint előírt módon, hirdetménnyel. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint nem nagy érdeklődés volt a meghirdetett fórumokon.

Arra a kérdésre nem tudok választ adni, hogy a tájékoztatásért felelős illetékesek miért nem széleskörűen kommunikáltak minderről, amivel pedig a bajok elkerülhetőek lettek volna! Erről aztán tényleg az elődömet kellene megkérdezni. Vagy meg lehetne kérdezni a város akkori sajtósát, akinek a polgármester több milliós jutalommal köszönte meg a jó munkáját. Vagy az önkormányzati lap akkor főszerkesztőjét, aki az önkormányzati tájékoztatásért szintén felelős volt. A magam részéről azt mondhatom, hogy homlokegyenest más kommunikációt folytatunk: meg kell nézni az új önkormányzati lap tudósításait, interjúit vagy akár a városi közösségi oldalt, akár a kommunikációért is felelős alpolgármester intenzív jelenlétét a helyi nyilvánosságban. A további, esetleges HÉSZ–TSZT-módosítások alkalmával egészen biztosan jobban fogjuk tájékoztatni a lakosságot!

Amit most biztosan tudunk

A terület magánkézben van, a Thomay Zrt. (korábbi néven Zemplén Market Zrt.) érdekeltségi körébe tartozik: a Péger Kft. a tulajdonos. A területet felosztották, megvannak az utak (2004 óta szinte változatlanul), a hatályos szabályozás szerint 2022. április 26-tól Gá/2 övezetben.

Azt, hogy az egyes, kialakított területeken pontosan mit terveznek megvalósítani, nem tudjuk, erről majd a terület tulajdonosa ad felvilágosítást. Az övezeti besorolás olyan keret, amely megszabja, hogy összességében milyen tevékenységek végezhetők ott, milyen paraméterekkel, de hogy a tulajdonos kinek adja el majd ezeket a területeket, és ezen kereteken belül pontosan mit szeretnének majd megvalósítani, azt nem tudjuk, illetve nem szabhatjuk meg. Az övezeti besorolás tehát általános gazdasági Gá/2, amely inkább szolgáltató-logisztikai rendeltetést és a környezetre jelentős hatást NEM gyakorló ipari tevékenységet enged meg. Utóbbi megítélése azonban nem önkormányzati hatáskör, hanem a környezetvédelmi hatóságé.

Én először idén augusztusban találkoztam a terület tulajdonosával, majd október közepén, ahol megerősítette, hogy az Eagle Industry mellett épülne egy autóalkatrész-gyár, ahová alumíniumtekercseket hoznának, és abból autóalkatrészeket alakítanának ki. Az Eagle is hasonló termékeket gyárt. Erre van előszerződése vagy szerződése egy dél koreai autóalkatrész-gyárral. Mindez azonban csak akkor valósulhat meg, ha a környezetre nem gyakorol jelentős hatást, nem zavaró a tevékenysége a környezetére nézve!

Az épület engedélyét viszont nem mi adjuk ki. Maglód a Gyáli Építéshatósághoz tartozik. Tudomásunk szerint 2024. június 26-án adtak be a területre építési engedély kérelmet Gyálra, amelyet a maglódi településképi vélemény hiánya, valamint az Országos Főépítész véleményének hiánya miatt elutasítottak. 2024. július 18-án újra beadták a kérelmet, de az eljárást jelenleg szüneteltetik – talán épp a tiltakozások miatt is.

A tulajdonos elmondta, hogy a területen azért, hogy ki tudja alakítani a szabályozott telkeket, elő kell készítenie a terület megközelítését, és oda kell vinni a közműveket. Ennek érdekében engedélyeztetett két körforgalmat az Útügyi Hatóságnál. A körfogalmak kialakításakor és a szükséges közművek elvezetésekor sajnálatos módon a 31-es út melletti erdősáv a beruházásnak útban volt, mert az út vonalvezetése is ráhúzódik az erdősávra. A közöttünk lévő tulajdonos erről is többet tud mondani. Elképzelhető, hogy a közműveket lehetett volna másfelé is elvinni, erről nincs tudomásunk, arról azonban van, hogy Tabányi Pál írásbeli nyilatkozata szerint az erdősor kivágása nem sért közérdeket.

Visszanézve az előzményeket azt látjuk, hogy az erdősáv kivágásának lehetőségét út céljára már a 2004-es jegyzőkönyvek is említik. A Magyar Állam mint tulajdonos és útkezelő ezzel korábban is számolt. A műszaki osztálynak ennek kapcsán csak annyiról volt tudomása, hogy a körforgalmak érintettsége okán annak egy részéhez hozzá kell nyúlni, a beruházó pedig az engedélyre vár.

Személyes találkozónk során a terület tulajdonosa elmondta azt is, hogy a körforgalomnak már tavaly szeptemberben el kellett volna készülnie az engedélyezései alapján. Mi azonban mégis most nézünk mindezzel szembe…

Hangsúlyoznom kell, maga a 31-es főút és a véderdősáv is állami tulajdon, illetve a Magyar Közútkezelő fenntartásában van. A fakitermelést is a közútkezelő végezte, azóta tudjuk, hogy az Erdészeti Hatóság engedélyével. Tehát az állami tulajdonon az állam végezte el a „fakitermelést”. Erről minket sajnos nem tájékoztattak, mert állításuk szerint a jogszabály ezt nem írja elő. Csak kérésre és csak 2024. október 28-án kaptuk meg a hatóságtól az erre vonatkozó engedély határozatot. Elmondták, hogy a szabályozási terv szerint nem volt akadálya az erdősáv megszüntetésének, mert az út övezetben van, volt. Sajnos a 2004-es terveken is már út kategóriában volt ez a terület. Azaz mindezt nem az elmúlt 4 hétben vitatták meg és döntötték el. Azt azonban valóban nem vették figyelembe, hogy a szabályozási terven kötelező elemként megtartandó fasor van jelölve! Sajnálatos módon kivágták az egészet. Mi sem értünk vele egyet!

A 31-es út új nyomvonalára nem utal semmi. A terület szervízútjára viszont találtam rajzot az alátámasztó anyagban. Tájékoztatom önöket, hogy a hosszú távú elképzelések szerint már az Eagle is kezdeményezte, hogy legyen a 31-es út mellett járda, illetve kerékpárút elhelyezve, amelynek a megvalósítását szintén csak az erdősáv kárára lehetett volna végrehajtani. Tehát járda és kerékpárút van a szabályozási terven, azonban mindezt jó lett volna az erdősáv megtartása mellett megvalósítani.

A kampány során hangsúlyoztuk, hogy nem kívánunk újabb ipari területeket, parkokat létrehozni, amiről azonban ilyen régi szabályozás, illetve szerződés megakadályozhatatlanul létezik, annak a problémáját is sajnos nekünk kell kezelnünk. Teljesen megakadályozni tehát csak hatalmas ár megfizetésével tudnánk, amit a város költségvetése nem fedezhet. Ugyanerre a Williams TV-ben is utaltam, hetekkel ezelőtt. Új kijelöléseket nem kívánunk engedni! Vagy teljesen véletlen, hogy ez a terület pont most indult be 2004 óta, vagy nem, de ezek hosszú és kiszámíthatatlan folyamatok.

A HÉSZ tervlapjai pedig bárki számára elérhetőek. Az ehhez hasonlóan kiszabályozott – esetleg még alvó – területek mind nyilvánosak. Attól viszont, hogy egy szántóként használt területre van szabályozás (azaz beépíthető) még nem biztos, hogy az meg is valósul.

De ha már a televízió szóba került: az RTL Maglódra rángatott riporterének nem nyilatkoztam, hanem kamerán kívül elmondtam neki, még nem vagyunk kellő információ birtokában, ezért csak felvételen kívül adhatok minderről háttértájékozatatást, amit ő nem fogadott el. A következmény: egy rejtett kamerás felvételt közölt a szándékaim és a mondandóm eltorzításával a lábamról, beleegyezésem nélkül. Ezzel az etikátlan riporterrel szövetkezik eléggé el nem ítélhető módon némely képviselőtársam, ő tudja, miért.

Mindezek után leszögezhetjük, hogy a mostani, interneten felkorbácsolt helyzet, a fals információk és féligazságok terjesztésével csak ártanak Maglódnak. Ezért mindent, ami itt elhangzott és elhangzik, holnap nyilvánosságra hozzuk.

Halkan és mellékesen kérdezem meg: ha ezek az ipari parkok zajosak és egészségtelenek, akkor mit fognak majd szólni, ha elkezdünk foglalkozni a régi szemétbányába elhelyezett, szénhidrogénnel szennyezett földel? Mindenesetre az igazságot itt is, ott is szeretnénk feltárni.

Egy kis ugrás

Mindehhez kapcsolódóan, de globálisan is lássuk az önkormányzat helyzetét! Mert valóban igazán húsba vágó kérdésekről van szó. Még nem közismert sajnos milyen kiadásai vannak az önkormányzatnak.

Az önkormányzatnak vannak kötelező feladatai, mint pl. az egészséges ivóvíz biztosítása, a vízelvezetés biztosítása, a szennyvízelvezetés megoldása, a közvilágítás biztosítása, az útfenntartás, az intézmények fenntartása és működtetése, köztük az iskola, az óvodák, a bölcsőde, az orvosi rendelők, a védőnői szolgálat és a városháza stb.

És vannak nem kötelező, de vállalt feladatai is az önkormányzatnak: az iskolabusz, a helyi közlekedés biztosítása, a városi rendezvények szervezése, a közétkezéshez való hozzájárulás, a civil szervezetek támogatása, a sportszakosztályok támogatása, plusz zöldhulladék-szállítások megoldása stb.

Honnan van ezekre pénz? Egyrészt az állami normatív támogatásból. Másrész az adóbevételekből. A maglódi adók így állnak össze (az úgynevezett és az állam által meghatározott adóerőképességet teljesítve): magánszemélyek kommunális adója (2023-ban 2,5 millió Ft), építményadó (107 millió Ft), telekadó (168 millió Ft), helyi iparűzési adó (929 millió Ft).

Ha nem ezekre a meglévő adókra támaszkodnánk, vagyis kifejezetten az iparűzési adóra, akkor a lakosságot érzékenyen érintő, újabb adókat kellene kivetni – vagy el kellene hagynunk a nem kötelező feladatokat, illetve rosszabb minőségben tudnánk ellátni a kötelező feladatokat. Azaz a városnak létszükséglet a betelepülő cégek adója – de természetesen nem minden áron. Ezért szeretnénk több régi tendenciát megváltoztatni, és nem mindent megengedni.

Mindannyian tudjuk, hogy az állami kassza szinte üres, onnan nem várhatunk segítséget, sőt elvonásokra kell felkészülnünk. Most folyik például az úgynevezett a versenyképes járások kialakítása, ami azzal fog járni, hogy az iparűzési adónk egy részét is majd átcsoportosítják (elveszik, és csak valamilyen pályázati úton forgatják valahogy vissza).

Van még egy másik fontos kérdés. A terület szabályozását jelen pillanatban még mi tudjuk befolyásolni, de ha sok borsot törünk a beruházók orra alá, és nem működünk velük együtt, akkor valószínűsíthető az, hogy az állam kivonja a beruházást Maglód hatásköréből, és kiemelt ipari területté minősíti. Vagyis ettől kezdve nemhogy beleszólásunk nem lesz, hanem még az adójuk sem ide fog befolyni. Esetleg elviszik a környező településekre. Akkor is nézzük, csak nem részesülünk belőle.

Egy szó, mint száz: meg kell találni a közös hangot és az ésszerű együttműködést a vállalkozásokkal, és nem rombolni ezt az emberek hergelésével félinformációk által.

Mi a konklúzió? 2004-ben a szavazók azt mondták, hogy most érett be a gyümölcs. És mi most mit mondunk? Keserű ez a gyümölcs?

Mit tudunk tenni?

Előrelátóan, készülve már az ilyen és ehhez hasonló helyzetekre, gondolva már az előbb említett környezetvédelmi kérdésekre is, hónapokkal ezelőtt létrehoztunk egy környezetvédelmi egyesületet Kék Maglód néven. A vezetője egy maglódi jogász, több képviselőtársam és magam is tagjai vagyunk, és arra biztatunk mindenkit, aki tenni akar az ügy érdekében, hogy lépjen be, segítse a munkát. Már készült beadvány is az önkormányzat felé rendeletalkotásra a fák védelmében. (Mellékesen jegyzem meg: a nagysikerű Farkas Bertalan-előadást is a Kék Maglód szervezte.) Az egyesület is tehát azon dolgozik, hogy a teljes helyzetet kiértékelve, átfogó megoldási javaslatot tegyen le az asztalra.

Mi az, amiben egy egyesület segíteni tud? Jelen helyzetben, ha valamilyen államigazgatási eljárás kezdődik, mondjuk beadják a terveket építési engedélyezésre, akkor az egyesületnek van lehetősége ügyfélként bejelentkezni az eljárásba, és így lesz beleszólása is az építési, megvalósítási folyamatokba. Ez segíthet megakadályozni, ha a városnak nem tetsző tervet vagy nem tetsző módon akar megvalósítani valamit egy beruházó.

Az pedig egyáltalán nem kérdés sem nekem, sem más képviselőtársamnak, hogy a kivágott fákat, függetlenül attól, hogy az állami terület volt, pótolni, pótoltatni fogjuk, és parkosítást rendelünk el. Az út átrendeződése miatt felszabadult területen, illetve a tévedésből vagy nem odafigyelésből kivágott fákat is visszapótoljuk. Mindez magától értetődik, minden ellenkező híresztelés és feltételezés rosszindulatú és öncélú! Akkor is fásítunk és zöldítünk, ha világos, hogy a város területének mindössze 14%-a a gazdasági-kereskedelmi célra kijelölt fejlesztési terület, az összes lakóterület 23%, és 63%, 2236 hektár a be nem építhető erdő, szántó és rekreációs terület!

Valóban régóta vagyok önkormányzati képviselő, és sok minden megéltem, megtapasztaltam már. Ez idáig egyetlen személy volt a képviselő-testületben olyan, aki nyíltan Maglód ellen dolgozott. Most formálódik a második.

Azok a képviselőtársaim, akikkel eddig együtt dolgoztam az elmúlt időszakokban, bármilyen pártállásúak is voltak, ha hoztak is pártérdek szerint döntéseket, ha lobbiztak is érdekek mentén, de döntésük közben Maglód érdekeit mindig szem előtt tartották. Ha most újra szavazni kellene ugyanazokban a kérdésekben, ugyanolyan és ugyanannyi információ birtokában, valószínűleg ugyanazok a döntések születnének. Ezt szerintem minden jelenlegi és volt képviselő vállalja visszamenőleg 20 évre vagy akár az önkormányzatiság megalakulásáig.

Az egyes előterjesztéseknél ugyan előfordulhattak kisebb, elbújtatott kérdések, esetleg összefüggések vagy más információk nem voltak kellő részleteséggel bemutatva a testületnek, de azt nem gondolom, hogy súlyos csúsztatások vagy kirívó nemtörődömség szerepet játszott volna az idáig tartó időszakban.

Végezetül mindezek okán kikérem magamnak, de képviselőtársaim nevében is azt, hogy előfordulnak akár a beruházások kapcsán is olyan megnyilvánulások, hogy például „száradjon le a keze”, annak, aki ezt vagy azt megszavazta! És a hasonló hangnemű hozzászólásokkal is ugyanez a helyzet. Mit gondolnak ezek az emberek és az uszítóik, bujtogatóik? Minden képviselő a legjobb tudása szerint dönt a felelősség teljes súlya alatt. Hol voltak ezek az össze-vissza kiabáló emberek, amikor véleményre vagy segítségre lett volna szükség? Hol voltak az elmúlt évek alatt? Hol voltak a partneri egyeztetések helyett?

Mélységesen elítélem, amikor valaki a saját felelősségét akarja másra hárítani! Felháborít, amikor ürügyeket keresnek, hogy mindig legyen egy-két bűnbak! Kérem azokat, akik a városi rendezvényekre sem járnak el, az önkormányzati munkában sem vesznek részt, a kellő tájékozódásra sem képesek – nézzenek a tükörbe, mielőtt hirtelen felindulásból embertelen mondatokat írnak le igaztalanul!